HÚSVÉT 2014.04.17.

Fura családból származom. Az apám egy katolikus familiában született..., az anyám református papi család sarja, ráadásul az 50-es években felnőtté válva erőteljes kommunista befolyást kapott. Az a rendszer tette lehetővé, hogy Békéstarhoson, a zenei líceumban tanulhasson (Szokolay Sándor osztálytársaként),...amíg nem volt rá szükség a nagyobb testvérek csemetéi pesztrájaként,.. a család természetben, tojással fizette a tandíjat. Jó tanuló volt, ...kéőbb marxista egyetemre került, és a fejérmegyei művelődési osztály vezetője lett.
A helyi moziüzem vezetője lett az első férje...Szerencsétlenségére felnyomták őket, hogy kommunista káder létükre, -skandallum!- háznál, pap is összeadta őket. Az erről szóló papírt egy "jóakarójuk" megtalálta a munkahelyén az asztalfiókjában. Ez évekkel később történt.

Csúnya nagy bukta lett... Kitették az állásából és egy idő után a pártból is kirúgták. Mátészalkán vett a nővérénél menedéket és onnan már egyedül nevelte a kisfiát.

A második házasság az apámmal, két nagyon különböző ember társulása volt. Mindketten nagyon vigyáztak, hogy én ne kapjak semmi komoly klerikális befolyást, nehogy ez akadálya legyen a későbbi pályámnak. Az anyám minden évben Géberjénben nyaraltatott a helyi plébános - Gál Bandi bácsi - családjánál. Itt tanultam meg imádkozni.

A családban a húsvét csak arról volt érzékelhető, hogy aznap más volt a reggeli ..illatos sonkaszeletek, főtt tojás -kis pirosarany pöttyel a közepén, paradicsom, retek, és uborka... de hogy miről szól ez az egész...és hogy hogy jönnek mindehhez a nyulak?!?... nem nagyon tudtam összerakni. Jézusról egy szó sem esett. Aztán bezavart még ez a locsolkodás dolog is... Mi az hogy nem illik ezen a napon a klányoknak kilépni a házból?!? És mi ez a kényszeredett, kínos versmondás...szertartás? És miért kell aztán ez az egész színjáték?!? - ...tojást adni nekik?!? Miért járnak bandában? Kinek milyet adjak? És pénzt? Minek? ..és mennyit?!?

Mamika gyönyörű tojásokat festett... Porcelánfestéssel is foglalkozott..az ő tojásai egészen gyönyörűségesek voltak. Nefelejcs és ibolycsokrok voltak a sima, hófehér, hibátlan tojásokra festve. Élethűek, gyönyörűek voltak. De volt olyan is, amin nyúllányok és nyúlfiúk voltak. Egész mesék elevenedtek meg rajtuk. Volt egy év, amikor ugynolyan nyuszikat festett egy szoknyára is nekem..egy olyan szoknyácskára, amit ő varrt. És volt amikor nyulat varrt nekem. A nagy fehér nyúl a 70-es árvízkor elveszett. Csak azok kaphattak a mamika által festett csodákból, akiket arra érdemesnek találtam. Baji Csabának nem lett volna szabad kapnia. Már akkor lehetett tudni, hogy rossz arc, amikor a szünetben falhoz vágta a nagymami által festett műremeket, mint a többi srác a sok-sok bármilynre szinezett tojás egyikét. "Meg volt már repedve" - mondta flegmán. Meggyűlöltem érte. Nem lett szeretetreméltóbb felnőttként sem...Később a paksi atomerőmű igazgatója, majd az MVM vezére lett.

A húsvéti megpróbáltatások egészen kiskoromban kezdődtek. Emlékszem 2.5 éves körül lehettem, hogy Simon Csongor és a tesója jött hozzánk locsolkodni... Világszép két nagyfiú volt.. Icipici lányként is megdobbant a szivem, hogy ők érkeznek, ám történetesen...én épp a bilin ültem... már beengedték őket... nem mertem felállni...Így esett, hogy az első igazán emlékezetes locsolkodásomat egy bilin ülve "szenvedtem el"... Később sem lettek simábbak ezek az alkalmak. a szüleim munkatársainak gyerekei, az ovónők és tanárnők gyerekei sorra jártak ezeken a nehéz hétfői napokon, műanyag bevásárlószatyrokba gyűjtve a zsákmányt. Érdekes, hogy nem a pacsulibűz mradt meg a nap emlékeként, hanem a főtt tojás szaga.

Anyu többször próbált megtanítani, hogy régen hogyan festették hagymahéjjal a tojásokat. Petrezselyemlevelet szorítva a hagyma és tojás közé harisnyába kötve...Szépek voltak... Szerettem, hogy néha átszívódott a festék a főtt tojás fehérjére és olyan lett, mintha márványból lenne... Szeretem a főtt tojást. Sajnálom, hogy nincs családi hagyományom a húsvét megünneplésére...Igaz, család sincs. De szertartások kellenek. Már egy ideje tudom, minden csak rajtunk múlik... elképzelem, és ezzel elindítom a gondolatmagot a megvalósítás útján... megálmodom...és lesz... előbb, vagy utóbb...ebben az életben, vagy később, ...máshol, máskor, de lesz... mert az ünnepek kellenek.