Napok óta bámulta az ablakot….Vagy valamit azon túl…Most is épp ezt teszi...Minden macskámnak volt valamilyen furcsa szokása, így nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget az ügynek. Ma este viszont rá kellett jönnöm, hogy komoly oka vanannak, hogy Ciróka nem szívesen hagyja el a fillér utcai házak kertjére néző ablak környékét...Még etetés időben sem, ami az ő mindigmindenrefelkészültnekkellennikitudjamikoreszünkújra - utcamacska természetét ismerve, elég meglepő.
Az ablakon túl, kívül, a házfalra felfutott repkény leveleinek menedékéből ma este két csollogó szempár meredt rám. S ahelyett, hogy elszaladt volna, odajött az üveghez, ahol a macska szinte kővé dermedve az extázistól, kikerekedett szemmel, izgatottan állt, és szemmel követve a párkányon fel-alá futkározó egérkét, aki újra és újra odafutott az üveghez, mintha csak pacsit akarna adni Cirókának. Cikázott felfelé egy fél métert, aztán vissza..Újabb pacsi... Szép nagyra nőtt példány... Dézsmálja a madaraknak kitett maggolyót. Egy ideig biztosan nem unatkozunk:)
